Klári Tolnay
Tolnay Klári (születési neve: Tolnay Rozália) (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Első férje Ráthonyi Ákos rendező, második férje Darvas Iván Kossuth-díjas színművész volt.
Szülei dunaszentgyörgyi Tolnay István földbirtokos és Siess Eleonóra voltak, két évvel idősebb bátyja, György hivatásos katonatiszt lett. Bár Tolnay Klári a fővárosban született, a Nógrád megyei Mohora faluban töltötte gyermekkorát a család középbirtokán. Elemi iskoláit is ott végezte, majd Balassagyarmaton bejáró diák volt a polgáriban. Két évet a nyíregyházi angolkisasszonyoknál tanult, majd Debrecenben érettségizett felsőkereskedelmi iskolában.
Gyerekkorától kezdve énekelt és zenélt, majd rokona, Bókay János szerkesztő bátorítására meghallgatásokon vett részt Rajnai Gábornál, Heltai Jenőnél és Hevesi Sándornál. Kezdeti – erős palóc tájszólása miatti – kudarcok után Gaál Béla filmrendező karolta fel, és így filmszínészként indult karrierje a Hunnia Filmgyárban. Első nagyobb szerepét a sikeres Meseautóban kapta, ezután vették át 1934-ben a Vígszínházba. Eleinte naiva szerepeket osztottak rá. Egészen 1946-ig a társulat tagja volt, ekkor két évet a Művész Színháznál töltött, majd 1948–49-ben visszatért a Vígszínházba, ezúttal társigazgatóként Somló István és Benkő Gyula mellett, akiket Révai József miniszter rendeletére neveztek ki Jób Dániel helyére.
Édesapja dunaszentgyörgyi Tolnay István díszmagyarban. A mohorai Tolnay Klári Emlékház gyűjteményéből
1950-től haláláig a Madách Színházban szerepelt, a kilencvenes években másodvirágzását élte karrierje. Gyakran foglalkoztatott szinkronszínész is volt, a nyolcvanas-kilencvenes években számtalan idősebb nőalakot formált meg.
